Az egyetem első internátusának a létrehozása társadalmi kezdeményezésből indult. Még az 1920/21. tanév végén, az Egyetemi Tanács utolsó ülésén, Pokoly József rektor számolt be arról, hogy „[…]egy «Gróf Tisza István debreceni tudományegyetemi internátus» elnevezésű intézmény felállítása iránt egy társadalmi mozgalom indult meg, mely országos ünnepély és társadalmi gyűjtés útján kíván megfelelő összeget összehozni az internátus céljaira. Az ünnepély-rendezés kezdetben magán kezdeményezésekből indult ki, de később a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tekintélyes képviselőinek közbelépése folytán magán jellegét elveszítette, s mintegy félhivatalos védnökség alá állíttatva ma már teljes biztosítékkal bír a vállalkozás komolysága tekintetében.”
A kezdeményezés eredetileg egy ún. „Tisza Mensa” létrehozására irányult, de Láng Nándor személyes közbenjárására Pekár Gyula, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium akkori államtitkára, a budapesti Országos Gyűjtőbizottság elnöke belátta, hogy Debrecenben nem újabb Mensára, hanem internátusra van szükség.
Az Országos Tanítói Árvaház harmadik pavilonjának az átadását Bethlen István miniszterelnök és Vass József vallás- és közoktatásügyi miniszter kezdeményezte. Ennek fejében a tulajdonos Országos Tanítói Eötvös-alap számára az internátus 10 féldíjas férőhelyet tartott fenn, ahová a tanítók gyermekei jelentkezhettek.
Az épületen végrehajtott szükséges átalakításokról, valamint a megfelelő berendezésről Láng Nándor gondoskodott, aki az egyetemi építkezések vezetőivel végeztette el a munkálatokat. A hivatalos átadásra csak ezt követően, 1921. november 12-én került sor.
A 60 ágyas internátus 9 hálóteremből állt, amelyek 3-9 ágyas helyiségek voltak. Mellettük kis dolgozószobák biztosították a hallgatók számára a nyugodt tanulás lehetőségét, továbbá fürdő és egy nagy társalgóterem állt a diákok rendelkezésére. Utóbbiban került elhelyezésre a névadó, Tisza István mellszobra is.
Az egyetemi menza, vagyis a Mensa Academica az internátus alatt, az épület alagsorába került, ahol egy szép és tágas, 120 fő befogadására alkalmas étkező, egy nagy konyha és számos mellékhelyiség lett kialakítva. Az Egyetemi Diákasztal új otthonának hátsó udvarában Kölönte Géza menza gondnok házi kertgazdaságot alakított ki. A Mensa Academica és a Tisza István Internátus egy épületbe és közös felügyelőbizottság irányítása alá került, amelynek elnöke Láng Nándor lett. Az 1921/22-es tanévtől tehát a Debrecenben tanuló egyetemi hallgatók lakhatásának és étkeztetésének ügyét már egyetemi diákjóléti intézmények is szolgálták.
A folytatásos cikk szerzője dr. Király Sándor
